Főoldal > Cikkek > Vidékfejlesztés: számos esetben óriási késéssel jutnak el a pénzek a gazdákhoz

Cikkek, Hírek

Vidékfejlesztés: számos esetben óriási késéssel jutnak el a pénzek a gazdákhoz

2017. október 9.

Lassú a bírálati rendszer az agrárgazdasági pályázatok egyes elemeinél – állítják gazdák -, s emiatt veszélybe kerülnek beruházásaik.
Bár a kormány az utóbbi hónapokban rendre annak ad hangot, hogy lényegében az összes rendelkezésre álló uniós forrásra kiírták már a pályázatot – amellyel egyedülállóan hatékonyságot produkáltunk a tagországok körében -, ám akadnak területek, ahol a homok került a gépezetbe. Legalább is az érintett ágazat szereplői szerint a szép szavak mögött egyre magasabbak a gondok korbácsolta hullámok. Ez pedig egy igen fontos terület, hiszen a mezőgazdaságról van szó, s jelesül a vidékfejlesztési programokról.

Új rendszerben

A források elosztásának megértéséhez röviden annyit érdemes tudni, hogy az agrártámogatási rendszert az Európai Unió a 2000 évek elején átalakította, s két nagy területre osztotta fel. Az egyik körbe a direkt kifizetéseket sorolták, amelyek automatikusan járnak, ilyenek például a földalapú szubvenciók. A másik elem a vidékfejlesztési programokat takarja, amelyekhez pályázatok útján lehet hozzájutni. Ezek a pénzek használhatóak többi között állattartó telepek fejlesztéséhez, vagy az öntözési rendszerek kiépítése, korszerűsítése is ebből a keretből oldható meg, de akár a vidéki turizmus javításáról szóló tervekkel is ide lehet fordulni. Utóbbi források az unió pénzügyi ciklusához igazodnak, azaz jelen esetben a 2014-2020 közötti időszakhoz.
 
 

Lényeges elem, hogy ezekhez a tételekhez hazai források is társíthatóak.

Ez a direkt kifizetésekről nem mondható el, azok teljes egészében uniós pénzek. A vidékfejlesztési programot azonban egy-egy tagország csak abban az esetben indítja el, azaz írhatja ki a gazdák felé, ha azt az unióval elfogadtatja.
Nos, ez az elfogadtatás is döcögősen ment – magyarázta a Zoom.hu-nak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese. Az pedig csak tetézte a helyzetet, hogy korábban a kormány úgy döntött: a hazai társfinanszírozás mértékét 15 százalékban szabta meg, ez pedig az unió által engedélyezett minimumszint. Ez a honi gazdáknak akár versenyhátrányt is okozhat a nemzetközi piacon, elég csak arra gondolni, hogy a V4-ek esetében rendre 20 százalék fölötti összeget tesznek hozzá az uniós forráshoz.
 

Nagyon lassú az elbírálási idő

Az agrárgazdaságban működők számára mára azonban az igazi problémává a pályázatok elbírálásának tempója vált.
A szervezet főtitkárhelyettese szerint számos olyan vállalkozó akad, aki bár az elmúlt években beadta pályázatát valamely vidékfejlesztési programra, ám azóta sem sok történt, s csak vár az eredményre. Tudnak olyan esetről – mondta -, akinek közel két éve nem került pont az ügye végére. És bár ez kiugró, ám bőven vannak olyanok, aki úgy érzékeli, hogy hosszú hónapok óta semmi sem történt pályázatuk esetében.
Ráadásul ezt a helyzetet nem lehet azzal elütni, hogy nincs olyan nagy baj, végül is csak két évig tolódott egy beruházás. A helyzet az, hogy a pályázatokhoz úgynevezett lekötött elemeket mellékelni kell. Így például egy állattartó telep bővítése esetében az építőipari kivitelező árajánlatait. Könnyű belátni azt, hogy a jelenlegi piaci körülmények között ezek a két, vagy akár csak az egy éve tett árajánlatok a legkevésbé sem aktuálisak. És ez csak az egyik probléma – magyarázta Máhr András -, ilyen körülmények mellett a fejlesztés megtérülési mutatói is megváltoznak, amelyeket szintén mellékelni kell, tehát az megint csak okafogyott ilyen hosszú bírálati szakasz mellett.
Arról már nem is beszélve, hogy a késő beruházásoknak makrogazdasági szinten is hatása van.
 

Lehívási határidő

Ezek a fejlesztések ugyanis hozzátehetnének a GDP-hez, ám ez így elmarad.
Máhr András úgy látja, hogy az operatív programok közül a vidékfejlesztésiek az uniótól való forráslehívás és a kifizetések esetében is a legrosszabbak között van. Ha ezeket 2023-ig nem hívnánk le, akkor ezek a pénzek elvesznek. Meglátása szerint azonban ez nem történik majd meg, ugyanis presztízskérdés a kormányzat számára, hogy a források határokon belül legyenek. Így szavai szerint elveszni valószínűleg nem fognak ezek a pénzek, ám annak a veszélye fennáll, hogy a felhasználás sokkal kevésbé lesz hatékony, mint ami csúszások nélkül lehetne.
Úgy vélte a késések alapvetően a bírálati rendszer átalakítása miatt történtek.
 
 

Hatékonyabb struktúra kellene

Nagyon leegyszerűsítve a struktúra most úgy van felépítve, mintha nagyberuházásokról lenne szó.
Itt azonban nagyszámú és alapvetően kisösszegű pályázatokról kell beszélni, vagyis egy sokkal hatékonyabb struktúra kellene. Ebben a körben ugyanis egy 50 milliós istállófejlesztés például már komoly összegnek mondható. A problémák között említette még: számos eset volt, hogy a pályázat ugyan ki volt írva, de nem volt bírálója. Ám kiemelte azt is, hogy január elsejével a Magyar Államkincstár átvette a megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kifizető ügynökségi feladatait. Máhr szerint pedig ezt követően a hivatal hosszú ideig lényegében állt.
Az ügyben kerestük a Miniszterelnökséget és a Földművelésügyi Minisztériumot is. Arra lettünk volna kíváncsiak, maguk mennyire látják problémásnak a pályázatok bírálati idejét. E mellett pedig mennyi olyan kandidáló van, akinek az ügye több mint fél éve húzódik. A tárcáktól azonban válaszokat nem kaptunk.
 

A kormány nagyon igyekszik

Ellenben kormany.hu található jelentések szerint Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának június elejei ülésén témába vágóan beszélt. Említette: „valamennyi vidékfejlesztési pályázatot kiírták a határidőig, 68 pályázatot hirdettek meg összesen mintegy 1300 milliárd forint értékben március 31-ig.” Erről egyébként a Zoomnak korábban több agrárgazdasági szakmai szervezet és most Máhr András is beszélt, ám mint hangsúlyozták a probléma nem ebben áll.
Az államtitkár ide vonatkozóan jelezte „30 olyan pályázat van, amit véglegesen lezártak – vagy a forrásokra való hozzájutást, a pályázati lehetőséget felfüggesztették -, mintegy 823 milliárd forint meghirdetett keretösszeggel. A 68 pályázatból 29 van nyitva, mintegy 431 milliárd forintos keretösszeggel” – tette hozzá.
 
 

Elbírálás alatt

Az elbírálásokkal kapcsolatban kifejtette: „sok van elbírálás alatt. Így például az agrár-környezetgazdálkodási program második körére vonatkozó pályázatok mintegy 40 milliárd forintos keretösszeggel, az élelmiszeripari támogatás elbírálása a végéhez közeledik – erre a jogcímre mintegy 274 milliárd forint igény érkezett be. Ebből az első szakaszban mintegy 126 milliárd forint a támogatási kérelem. Elbírálás alatt van a településképet befolyásoló épületek külső rekonstrukcióját segítő pályázat, amelyre több mint 76 milliárd forint igény érkezett be – mondta, illetve döntés várható az egyedi szennyvíz-kezelés első és második szakaszában benyújtott kérelmek esetében is. Ezek mellett a következő hónapban várható döntés a kertészeti pályázatok egy részére, továbbá az állattartó telepekre vonatkozó pályázatok egy részére is, eddig mintegy 100 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be az igénylők” – mondta. Úgy tudjuk ezek a döntések az eltelt időszakban megtörténtek. Ezt követően augusztusban a Hajdúsági Expó agrárfórumán annyit mondott: „a kormány azon dolgozik, hogy a beérkezett támogatási kérelmeket gyorsított ütemben elbírálja, eredményt hirdessen és a rendelkezésre álló forrásokat minél előbb és minél hatékonyabban a gazdálkodók rendelkezésére bocsájtsa”. Az 1300 milliárd forintos összegből 670 milliárd forintról született eddig döntés.
Még a mezőgazdasági bizottság előtt viszont tett egy fontos megjegyzést: „A támogatói döntések a legfontosabb pályázatok esetében még a nyáron, szeptemberre megszületnek”. Máhr András a ezzel kapcsolatban viszont annyit jegyzett meg: „Az utóbbi hónapokban a Miniszterelnökség részéről többször hallottunk már ilyet.”
 
 
 
Forrás:zoom.hu

További Cikkek, Hírek

Elindult a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció

2017. október 10.

Minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja indult el – 30 ezer szoba újulhat meg, ötezer új munkahely jöhet létre Magyarországon a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programnak köszönhetően. A program első ütemét október 5-én meghirdette a Magyar Turisztikai Ügynökség, a pályázók akár a beruházás értékének a 70 százalékát is megkaphatják vissza nem térítendő támogatásként. A fő cél, hogy a vidéki szálláshelyek megújuljanak, a pályázatok elbírálásánál kiemelt szempont, hogy a fejlesztések gazdaságilag hosszú távon fenntarthatóak legyenek. Tovább olvasom >

Kihirdették az első nyerteseket az egyik legnépszerűbb EU-pályázaton

2017. október 6.

Elindult az egyik legnépszerűbb kapacitásbővítő pályázat első nyerteseinek kihirdetése. Már korábban jeleztük, hogy 70 vállalkozás nyert el 13,5 milliárd forintos uniós forrást versenyképességének és termelékenységének erősítésére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében. Már hivatalosan 23 nyertest látunk a pályázati adatbázisban, de ez a szám folyamatosan növekszik. Tovább olvasom >

A vidékfejlesztési EU-pénzek 60 százalékát már lekötötték

2017. szeptember 27.

A Vidékfejlesztési Programban eddig mintegy 774 milliárd forintra (60%) vállalt kötelezettséget az Irányító Hatóság - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára tegnap Budapesten az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsági ülésén. A rendelkezésre álló források több mint 50 százalékát beruházásra különítették el (665 milliárd forint), amiből a kötelezettségvállalás 214 milliárd forint. Tovább olvasom >

Mától ugorhatnak a 34 milliárdos EU-s keretre a magyar gazellák

2017. szeptember 14.

Mától, azaz szeptember 14-től adhatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások a 25 millió és 500 millió forint között vissza nem térítendő támogatási kérelmeiket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP-ban) a Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása című felhívásra - hívta fel a figyelmet Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Tovább olvasom >