Az eddigi 2 millió forintról 5 millió forintra emelték azt a határt, amely alatt még nem kell a felvett hitelre ingatlanfedezetet bevonni a lakossági energiahatékonysági pályázatnál, sőt most már más ingatlant is elfogadnak fedezetként, mint amelyen a beruházás megvalósul - többek között ezekről a jelentős szabálylazító lépésekről döntött minap az uniós pályázat kiírója. Az is fontos, hogy míg eddig csak 300 ezer forintig engedték, mostantól akár már 1,5 millió forintnyi készpénzes számlát is elfogadnak a beruházás keretében. Az egész ország területén elérhető pályázat vonzerejét számos további, a lakosság számára kedvező módosítás is növeli.

Háromnegyed éve nyitották meg a "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" elnevezésű, GINOP-8.4.1/A-17 pályázatot 105 milliárd forintos keretösszeggel, illetve a központi régióban elérhető "lábát" VEKOP-5.2.1-17 kódszámmal, bő 5 milliárdos kerettel, de eddig nem mutatkozott erős érdeklődés a 90%-nyi hitelt kínáló, hosszú termékdokumentációval és összetett feladatokkal járó konstrukció iránt. Számos ponton módosult a két pályázat szabályrendszere , amelyek közül a legfontosabbak: 

• természetes személy hiteligénylők esetében a biztosítéknyújtás értékhatára 2 millió forintról 5 millió forintra módosul. A módosítást követően természetes személy hiteligénylők esetében az 5 millió forint kölcsönösszeget el nem érő kölcsön esetén biztosíték adása nem kötelező. Az 5 millió forint kölcsönösszeget elérő, vagy azt meghaladó kölcsön esetén a biztosítéknyújtás kötelező, ennek részeként pedig a beruházás tárgyát képező ingatlant biztosítékként be kell vonni;
• beiktatásra kerül, hogy az energetikai szakértő részéről felmerült elszámolható költségek igazolása céljából az energetikai szakértő által kiállított számla benyújtása szükséges;
• beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének lehetősége;
• készpénzfizetési számlák elfogadhatósága a kölcsönösszeg 50%-áig, de maximum 1,5 millió Ft-ig történhet;
• osztatlan közös tulajdonban lévő, több önálló használati egységet érintő Ingatlanon (pl. ikerház) történő beruházás finanszírozhatóságának feltételei változnak úgy, hogy amennyiben a beruházás a közös tulajdonban álló ingatlanon kizárólag saját tulajdoni hányadon valósul meg és műszakilag nem érinti a közös tulajdont, akkor nem szükséges minden tulajdonos hozzájárulása;
• a beruházás tárgyát képező ingatlan helyett más ingatlanbiztosíték nyújtása is elfogadható 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó kölcsönösszeg esetén;
• a megelőző jelzálogjog ranghelyek elfogadásának feltételei kiegészítésre kerültek;
• az ingatlanbiztosíték fedezeti értékének meghatározása pontosításra került;
• a közüzemidíj-tartozás igazolására vonatkozó szabály módosításra kerül, melynek megfelelően a szolgáltatók által kiállított nullás igazolások helyett közüzemi számla és ennek pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat fogadható el. Amennyiben a végső kedvezményezett nem ügyfele az adott közüzemi szolgáltatónak, úgy a végső kedvezményezett erre vonatkozó nyilatkozata elegendő, szemben a korábban szükséges közüzemi szolgáltató által kiállított igazolással;
• a megújuló energia felhasználását célzó beruházások esetében is a nettó elszámolható költségekre vonatkozóan kerül megállapításra a beruházások fajlagos költségének maximális mértéke összhangban az energiamegtakarítást eredményező beruházásokkal;
• pontosításra került, hogy az első folyósítás feltételeként a Végső Kedvezményezettnek a Kölcsönszerződés 1. számú mellékletében szereplő dokumentumokat szükséges benyújtania, nem minden, a kölcsönszerződés mellékletében szereplő dokumentumot;
• a hitelkérelmi nyomtatvány egyszerűsítésre és rövidítésre került.

Kiknek, mire szól és hol lehet tájékozódni?

Utófinanszírozás és szállítói finanszrozás

Már eddig is voltak lazítások a szabályrendszerben